encore anxiety

amikor a saját álomtörténetem kezd fojtogatni

van egy pont, amikor az ember megáll egy pillanatra.
belenéz a tükörbe – vagy a mikrofonjába –, és halkan megkérdezi magától:
tényleg ezt akartam? tényleg ez az a szabadság, amiről álmodtam?

ezt a pillanatot éltem át nemrég. egy olyan beszélgetésben, ahol kivételesen én voltam a fókuszban. a halottnak a coach podcast legújabb epizódja nem mások történetét hozza, hanem az én kérdéseimet. a saját útkeresésemet. a saját határaimat. és egy szorongást, amit sokáig nem mertem kimondani: mi van, ha már megcsináltam azt, amit akartam… és mégsem érzem jól magam benne?

amikor a siker után jön a szorongás

van erre egy jó kis kifejezés: encore anxiety.
amikor nem a kudarctól félsz, hanem attól, hogy hogyan tudod megismételni a korábbi sikereidet. mert ha egyszer már “megcsináltad”, akkor a közönséged azt várja tőled, hogy újra sikerüljön. sőt, meghaladd a korábbi eredményeidet. .
a HAC podcast, ami anno csak egy szenvedélyprojekt volt, ma már több ezer emberhez szól.
felelősség lett belőle. elvárás. és bizony néha tehernek érződik.

ott motoszkál a fejemben a kérdés: kell még egy 135. kiégés-történet? vagy inkább valami más? és ha más, akkor mi az? mit várnak el a hallgatók?

a kezdetek öröme és a hobbi ára

amikor 2018-ban elkezdtem, nem volt semmi tervem. csak beszélni akartam arról, amiről mindenki hallgatott: a kiégésről, a visszaútról, a reményről.
a mikrofon mellett akkor még ott volt a szabadság érzése.
aztán megtörtént a csoda: az emberek elkezdtek írni, jöttek a vendégek, és szép lassan nem maradt más a szerelemprojektemből, csak a munka.

ismered azt az instagram‑bölcsességet, hogy ha a hobbid a munkád, sosem dolgozol egy napot sem?
hazugság.

ha a hobbid a munkád, akkor hirtelen nincs hobbid.
én most azon dolgozom, hogy újra legyen.

rendszerek, amik bennünk élnek

a HAC138. epizódjában réka kérdései rámutattak valamire, amit régóta érzek: hogy a podcast nem maradhat meg csak személyes önismereti térnek.
a saját kiégésünk nem független a rendszerektől, amik körülvesznek minket. a politika, a gazdaság, a munkahelyi struktúrák mind-mind hatnak ránk. és ezekről is beszélni kell. 

mert rendszerszintű problémákra nincs egyéni megoldás.

ezért is indult el a virtuális világ vége. ezért gondolkodom új formátumokban. ezért keresem azt, hogyan tudnék nem csak mesélni, hanem kérdezni is – tőletek.

hogyan tudsz kapcsolódni?

nagyon szeretném, ha ebben az új időszakban nem csak hallgatnál.
küldj be kérdéseket. életszagú dilemmákat. akár név nélkül, akár hangüzenetben.
legyen az munkahelyi káosz, vezetői krízis, vagy egy megfoghatatlan „nem bírom tovább” érzés.
válaszolni fogok. beszélgetni fogunk. ebből lesz valami új, valami élő.

és igen, közben rendbe kell raknom a bizniszt is. hogy a podcast ne legyen kényszerűen marketing csatorna, hanem maradhasson szenvedély projekt, hogy a mikrofon mögött újra szabadnak érezhessem magam.

zárszó helyett

mark maron - az egyik old school, original G podcaster - tizenhat év után egyszerűen kiégett. én ezt nem akarom megvárni.
ezért most sebességet váltok. keresem az új kérdéseket. és hagyom, hogy a saját történetem új irányt vegyen.

ha van kedved, gyere velem ezen az úton. írj nekem: halottnakacoach@gmail.com
iratkozz fel a hírlevélre: halottnakacoach.hu
és ha támogatnál, a substacken fizetős feliratkozással is megteheted.

mert ez a történet akkor lesz igazán élő, ha már nem csak rólam szól.
és ha egyszer te is úgy érzed, hogy a saját álomtörténeted kezd fojtogatni… emlékezz: bármikor átírhatod.

hallgasd meg az ide vonatkozó podcast beszélgetést, és írd meg, mit gondolsz!